A közlekedési ágazat az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának egyik legnagyobb okozója. Ezért a közlekedési kibocsátások csökkentése létfontosságú az EU klímasemlegességi célkitűzéseinek eléréséhez.
2025-től az (EU) 2019/631 rendelet szigorúbb uniós szintűCO2-flottacélokat határoz meg: 2025-re 15%-os csökkentést a személygépkocsik és a kisteherautók esetében egyaránt, 2030-tól pedig 50%-os csökkentési célt a kisteherautók és 55%-os csökkentési célt a személygépkocsik esetében, mindezt a 2021-es kiindulási szinthez képest. Emellett 2035-től az új személygépkocsik és kisteherautók esetében nulla CO2-kibocsátási célt határoz meg. E célok eléréséhez az elektromos járművek elterjedésének jelentős növekedésére lesz szükség.
Az elektromos autók, köztük az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) és a konnektoros hibrid elektromos járművek (PHEV) fokozatosan teret hódítanak az EU piacán. A 2010-es 600-ról 2021-re mintegy 1,74 millióra, azaz az újonnan forgalomba helyezett elektromos autók számának 18%-ára, azaz 2021-re mintegy 1,74 millióra emelkedett. Ezek a számok 2022-ben tovább nőttek, amikor az újonnan forgalomba helyezett személygépkocsik közel 22%-a elektromos. A BEV-ek az összes újonnan forgalomba helyezett személygépkocsi 12,2%-át tették ki 2022-ben, míg a PHEV-ek 9,4%-át.
A BEV-k átlagos tömege 1800 kg, míg a PHEV-k valamivel nehezebbek, átlagosan 1900 kg körüli tömeggel. Az ideiglenes 2022-es adatok szerint e járművek átlagos energiafogyasztása nagyjából 166, illetve 177Wh/km volt. A 2022-ben nyilvántartásba vett BEV-ek átlagos elektromos hatótávolsága (a típusjóváhagyáskor mérve) 393 km, míg a PHEV-eké elektromos üzemmódban átlagosan 61 km volt.
2022-ben az EU-27-ben mintegy 56 500 elektromos furgont értékesítettek, ami a piaci részesedés 5,5%-át jelenti, és 2020-hoz képest mintegy 2,0 százalékpontos növekedést jelent. Az eladott elektromos furgonok többsége BEV volt.
Az elmúlt évek hatalmas növekedése ellenére azonban a BEV-ek az európai autópark mindössze 1,2%-át teszik ki. Az európai elektromos járműpark további növekedésére van szükség ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja a kibocsátáscsökkentési célokat, és előrelépést érjen el a 2050-re kitűzött, klímasemlegességre vonatkozó célkitűzés felé.
Támogató információk
Ez a mutató az elektromos járművek számáról nyújt információt, mind abszolút értékben, mind pedig az összes újonnan nyilvántartásba vett jármű arányában. A mutató az elektromos járművek két típusát tartalmazza: az akkumulátoros elektromos járműveket (BEV) és a konnektoros hibrid elektromos járműveket (PHEV). A BEV-ket kizárólag villanymotor hajtja, a fedélzeti akkumulátorban tárolt villamos energiát használva. Az akkumulátort a helyi elektromos hálózathoz csatlakoztatott töltőponton kell feltölteni. A PHEV-ket egy elektromos motor és egy belsőégésű motor hajtja, amelyeket úgy terveztek, hogy együtt vagy külön-külön is működjenek. A fedélzeti akkumulátor a hálózatról tölthető, a belső égésű motor pedig támogathatja az elektromos motort, ha nagyobb teljesítményre van szükség, vagy ha az akkumulátor töltöttsége alacsony.
A mutatószámok kiszámításának módszertana
Az elektromos járművek (BEV-k és PHEVS-ek) számának a teljes járműflottához viszonyított aránya az egyes járműtípusok (személygépkocsik, könnyű haszongépjárművek) esetében úgy kerül kiszámításra, hogy az elektromos járművek számát elosztjuk az egyes járműtípusok teljes flottájával. politikai/környezetvédelmi relevancia
A mutató kiválasztásának indoklása
Az egyre szigorodó előírások az üzemanyag-takarékosabb, kevésbé szennyező járművek fokozatos bevezetését és népszerűsítését eredményezték. Az elektromos járművek új nyilvántartásba vétele közvetve jelzi a közúti közlekedés üzemanyag-hatékonyságának és szennyezőanyag-kibocsátásának javulását. Ennek a konkrét mutatónak az az általános célja, hogy nyomon kövesse az elektromos járművek piaci elterjedését, és ezáltal képes legyen megbecsülni a környezetvédelmi célok felé tett előrehaladást.
Kontextus leírása
A közlekedés az európai üvegházhatásúgáz-kibocsátás közel negyedét teszi ki. Az uniós jogszabályok kötelező kibocsátási célértékeket határoznak meg az új személygépkocsik és az új furgonok számára. Ez a járművek üzemanyag-hatékonyságának fokozatos javulását, valamint a nulla és alacsony kibocsátású járművek, például az elektromos járművek nagyobb arányát eredményezte.
Az elektromos járművek új nyilvántartásba vétele közvetve jelzi a közúti közlekedés üzemanyag-hatékonyságának javulását. Ennek a konkrét mutatónak az az általános célja, hogy nyomon kövesse az elektromos járművek piaci elterjedését, és ezáltal képes legyen megbecsülni a környezetvédelmi célok felé tett előrehaladást.
Célpontok
2025-ig nincs célérték meghatározva.
Egy gyártó konkrétCO2-kibocsátási célkitűzése(2019/631/EU rendelet) enyhül, ha az adott évben nyilvántartásba vett nulla vagy alacsony kibocsátású járművek aránya 2025-től meghaladja a 15%-ot, 2030-tól pedig a 35%-ot. Lásd még a TERM017 mutatót.
Kapcsolódó szakpolitikai dokumentumok
- Az (EU) 2019/631 rendelet. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/631 rendelete (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási teljesítménynormák megállapításáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.